Fekete-piros flashmobbal indul a harminc éves Bogáncs születésnapi rendezvénysorozata. Ahol egykor a székiek táncoltak, a posta mögötti parkban szabadtéri tánc lesz április 19-én, majd tíz napig szinte minden napra jut valamilyen táncesemény. A harminc év alatt rengetegen fordultak meg a Bogáncsban, vagy legalább valamelyik kisebb csapatában, most mindenkit szeretettel várnak a születésnapi rendezvénysorozatra, amelyet a tánc világnapján zárnak a Tranzit házban.
Könczei Csongor együttesvezető volt a Zenetér Viseletben vendége, az elmúlt harminc évről és a születésnapi eseménysorról is beszélt:
“Április 19–29. között kerül sor erre a rendezvényre. Ebben a tíz napos időszakban nem minden nap lesz esemény, hagyunk magunknak is meg a közönségnek is szünetet, viszont úgy tudtuk beosztani hogy vasárnap, 19-én legyen a kezdés, és 29-én, a Tánc Világnapján zárunk. Tizenkilencedikén, vasárnap egy villámcsődülettel, vagy ahogy most mondják flashmobbal kezdünk a posta háta mögötti kis parkban, ahol a székiek táncoltak egykor. Ott lesz egy szabadtéri tánc, ahol az Apróbogáncs, Kisbogáncs, Bogáncs és Zurbuló fog megjelenni, egy negyed órás, húsz perces tánccal. Szórólapokat fogunk osztani, hogy 30 éves Kolozsvár magyar gyermek—és ifjúsági néptáncegyüttese.”
A kolozsvári Bogáncs Néptáncegyüttes elődje, a Brassai Sámuel Líceum Folklórköre 1985-ben alakult Tolna Éva magyar szakos tanárnő kezdeményezésére. A csoport elsőrendű feladata az erdélyi népi kultúra ápolása volt, hogy az iskola diákjai megismerkedhessenek a népzenével és néptánccal. 1990 januárjában az addig „névtelen” Folklórkör felvette a Bogáncs nevet. A kezdetekre Könczei Csongor így emlékszik:
“Ezelőtt harminc évvel, bementem az akkori Brassai Sámuel éppen ipari líceummá degradált iskola sötét dísztermébe, ahol édesanyám, Tolna Éva magyartanárnő tanított. Megkértek hogy mutassak a gyerekeknek egy kis legényest. A nővérem, Könczei Csilla volt akkor az oktatója a csoportnak. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle. Én bementem egy terembe, ott ült velem szemben kétszáz gyerek. Emlékszem, hogy sötét volt, egy rossz kazettofonról szólt egy pontozó, én táncoltam egyet, a gyerekek megnéztek, megvonták a vállukat, s mondta Csilla, hogy ez lesz az eredmény ha jártok a folklór körbe. Akkoriban ez volt a neve. Utána egy évig én oda se dugtam az orromat, én tudtam táncolni, és rá egy évre, amikor a folklór körnek az első műsora volt, én is beálltam és ottragadtam.”
A Zenetér Viseletben március 24.-i adásának szerkesztett változata itt hallgatható: http://kolozsvariradio.ro/2015/03/27/a-rossz-kazettofontol-a-flashmobig-harminc-eves-a-bogancs/